Hibák, amelyek elkövethetünk a csikók takarmányozásánál a leválasztás után:

Túl sok gabona alapú abrak etetése, fehérje és kálcium kiegészítés nélkül:

•  a zab, árpa, kukorica magas foszfor tartalmát minden esetben szükséges kalciummal kiegészíteni, ami lehet takarmánymész vagy valamilyen ásványi anyag kiegészítés, mivel a túl magas foszfor tartalom rontja a kalcium hasznosulását.
•  ezek a gabonafélék alacsony fehérjetartalommal rendelkeznek, ezért a csontok növekedéséhez szükséges fehérjét nem kapják meg a megfelelő mennyiségben, így gyengébbek, törékenyebbek lesznek.
•  magas keményítő tartalmú takarmányozás növeli a csikók inzulinreakcióját, ami összefüggésben van a különböző mozgásszervi rendellenességekkel.

A magas fehérjetartamú, de rosszul emészthető formában és/vagy alacsony mennyiségben vagy rossz arányban tartalmazott esszenciális aminosav tartalmú takarmány etetése (rossz időben kaszált lucerna), növelheti a kalcium ürülését a szervezetből.

•   a legelőszezonban legelőn nevelkedett csikók téli takarmányozásánál a nem megfelelő összetételű takarmányozásából következő tápanyaghiány miatt a következő szezonban a csikó szervezete kompenzálni kényszerül, ami további kockázatot rejt a különböző - később már nem helyreállítható - mozgaszervi rendellenességek kialakulásának tekintetében.
•   bár a jó minőségű (!) legelőn nevelekedő csikók nem szorulnak kiegészítő takarmányozásra, a legelő esetleges nyomelemhiánya mindenképpen kiegészítésre szorul.

A csikók életében különösen fontos az első másfél-két év, hiszen testük vázrendszerre ebben az időszakban hatalmas fejlődésen megy keresztül. Az ez idő alatti hibás takarmányozás visszafordíthatatlan károkat idézhet elő a csikók csontozatában és izomzatában.

A csikók takarmányozásánál fontos, hogy a takarmány tartalmazza a korosztály számára szükséges mennyiségű fehérjét, energiát, ásványi anyagokat, nyomelemeket és vitaminokat.

Ellenőrizzük a növekedésüket a súly és marmagasság mérésével, ha kell emeljük vagy csökkentsük a takarmányadagjukat.

Etessünk kis mennyiségeket és sűrűn a keményítőben gazdag takarmányokból, hogy csökkentsük az inzulinreakcióval kapcsolatos mozgásszervi megbetegedések kockázatát.

Gondoskodjunk a megfelelő mennyiségű mozgásról, és annak lehetőségéről, hiszen a folyamatos, kiegyensúlyozott terhelés hozzájárul a csontok erősségéhez!

A legelő a lovak számára a legtermészetesebb élőhely, de biztos, hogy egész évben biztosítja a legelő lovad számára a szükséges tápanyagokat?

A legelőn tartásnak rengeteg pozitív oldala van. Már napi 3 óra legelés jótékony hatással van a bél mikrobiom összetételére, mozgásteret biztosít és természetes testtartásban tud a lovunk táplálkozni, ahogy természet kitalálta, földről. A csikók számára szintén nélkülözhetetlen környezet az egészséges fejlődéshez.

De vajon mire érdemes figyelni, és elég-e lovunk számára, hogy legelőn van?

Sok minden meghatározza egy legelő adottságait:

• a legelő fajösszetétele - milyen arányban vannak a pillangósok/fűfélék, mikor virágoznak
• mennyi az adott időszakban leesett csapadék
• milyen a talaj fekvése, kémiai összetétele
• mennyi az átlag hőmérséklet
• mekkora területet legelnek, és mennyire tartják karban

Május-június

Az általunk összeállított ábrán egy fiktív hazai ősgyepes legelő tulajdonságait látjuk, azt, hogy hónapról hónapra hogyan is alakulnak a különböző értékek. Ami rögtön szembetűnhet, az a május-júniusi időszak, amikor is

• csökken a rosttartalom (a különböző rostfrakciók eltérő arányban vannak jelen, ezek is változnak);
• rendkívül alacsony szárazanyagtartalom, főleg ha csapadékos május;
• magas energia (leginkább cukor és oldható rostok).
• Mikre következtethetünk ezekből:
• csikók és a kancák számára bőven elegendő energia és fehérjeforrás ilyenkor, hiszen ilyenkor a legelő hozama is nagy, különsen jó minőségű talaj és elegendő mennyiségű csapadék esetén;
• megfelelő szoktatás nélkül és az arra érzékeny egyedeknél megnő a patairhagyulladás (laminitis), hasmenés kockázata (ez csökkenthető a legelés korlátozásával és magas rost- és szárazanyagtartalmú szálas etetésével);

Tipp: ebben az időszakban csökkenthetjük az abrakadagokat és az extra fehérjebevitelt. Figyeljünk jobban az ásványi anyag és mikroelem kiegészítésre - EquitaMin, acidózis okozta hasmenés és laminitis kockázata esetén etessünk savpuffereket - GastroWellness, pre- és probiotikumokat és korlátozzuk a legelés mennnyiségét.

Július-augusztus

Júliusban óriási változáson megy keresztül a legelő. A fűfélék erős, magas szárat növesztenek (magasabb rosttartalom, főleg lignin, csökkenő emészthetőség), és magot érlelnek (magasabb keményítő, alacsonyabb cukor, alacsonyabb fehérjetartalom). Aszályosabb években ez akár már június elején/közepén is végbemehet, ún. kényszerérés következik be. A lovak szempontjából ez azt jelenti, hogy a hasznos tápanyagok mennyisége és az emészthetőség is csökken, így jóval nagyobb területen tudják csak tápanyagigényüket fedezni. Ilyenkorra a legeltetett területet hajlamosak tarra rágni, vagy a lábon száradt, érett növényeket meghagyni, inkább a friss hajtásokat keresik (amennyiben van elég csapadék). Majd amikor végetért az érés, a magokat a növények elhullajtják, tovább csökken a legelő tápanyagtartalma.

Következmények

• a lovak ebben az időszakban veszíthetnek kondíciójukból (szoptató kancáké különösen), a csikók növekedése lassul. Tarra rágott legelők esetén, sokkal több homok kerül az emésztőrendszerükbe és főleg kánikula esetén megnő a kólika kockázata.

Tippek

• emeljük meg vagy hozzuk vissza a napi abrakadagot, vagy tápot, külön jó hatással van ilyenkor a jól emészthető rostok pótlása (szárított cukorrépaszelet, Fibra+Mash) és az olajok etetése
• főleg csikók és a tenyészkancák számára érdemes a fehérje és energiapótlásról gondoskodni
• álljon rendelkezésre a legelőn is korlátlan tiszta ivóvíz, árnyék és nyalósó
• etessünk kúraszerűen útifűmaghéjat az emésztőrendszerben pangó homok eltávolítására;
• gondozzuk a legelőt, időben kaszáljuk le a meghagyott, a lovak által nem kedvelt növényeket, mielőtt azok elszaporodnának, és kerüljük a túllegeltetést

Szeptember-október

Az ősz beköszöntével csökken a napos órák száma, bár a nappalok még melegek lehetnek, de az éjszakák egyre hűvösebbek. Ilyenkor a fűfélék rengeteg energiát igyekeznek gyűjteni a napfényből, amit elraktározhatnak a gyökereikbe. Már nem „pazarolják” növekedésre, magok érlelésére, hiszen a téli időszakra készülnek. Csökken a levelek és a szárak nedvességtartalma, ezáltal növekszik a tápanyag koncentráció, ezzel együtt a fruktáné is. Ez az időszak veszélyes a patairhagyulladásra hajlamos lovak számára, ilyenkor különösen fontos a legelés helyes idejének és mértékének a megválasztása. A kezdeti melegebb időszakban a legelők hozama egy-egy eső hatására még nőhet, de folyatamosan csökken a felvehető mennyiségű fű. 

Tippek

• érdemes különösen a csikók és a még szoptató kancák étrendjét kiegészíteni továbbra extra fehérjeforrással, premix-szel, ha a legelő hozama gyenge, akkor szénával is
• patairhagyulladásra hajlamos vagy túlsúlyos lovak számára csökkentsük a legelés idejét és időzítsük inkább a kora reggeli órákra, vagy felhős napokra, használjunk szájkosarat
• kerüljük ebben az időszakban a magas cukortartalmú és magas keményítőtartalmú abrakok nagy mennyiségű etetését
• továbbra is érdemes az útifű maghéj etetése abban az esetben, ha a lovak már csak „csipegetnek”